Ahogy a városi forgatagban araszolok előre az autósorban, azon gondolkodom, mennyire megváltozott az emberek hozzáállása a közösségi autózáshoz az utóbbi években. Régebben furcsán néztek rám, ha mondtam, hogy idegenekkel utazom. Most már szinte természetes. Azt szeretem benne a legjobban, hogy az utazás közben olyan beszélgetések születnek, amelyekre egyébként soha nem kerülne sor. A múlt héten például egy utas mesélte el nekem az ő történetét, és annyira tanulságos volt, hogy úgy érzem, meg kell osztanom veletek.
A srácot Balázsnak hívták, harmincas évei elején járt, és éppen az M7-esen vittük egymást Székesfehérvárig. Kiderült, hogy tavaly alapított egy kft-t, és az első évben elkövetett majdnem minden hibát, amit el lehetett. Nem azért, mert hülye lett volna – egyszerűen nem tájékozódott előre, és az ismerősei tanácsai sem voltak mindig helytállóak. Azt mondta, ha visszamehetne az időben, az első dolga az lenne, hogy utánanéz a leggyakoribb csapdáknak.
Mesélte, hogy a legnagyobb hibája az volt, hogy a saját lakását jelentette be székhelyként. Eleinte jó ötletnek tűnt, mert ingyen van, de aztán jöttek a hivatalos levelek, a NAV-os értesítések, és az ügyfelek is a magáncímét látták a számlán. Mondta, hogy ha előre tudta volna, hogy létezik székhelyszolgáltatás havi kétezer forint körül, az elejétől azt választotta volna. A másik nagy hibája az illetékkel kapcsolatos tévhit volt – évekig azt hitte, hogy az illeték százezer forint feletti összeg, és ezért halogatta az alapítást. Kiderült, hogy az illeték nulla forint. A közzétételi díj is nulla. Ezeket a barátaitól hallotta rosszul.
Aztán a törzstőkéről is beszéltünk. Balázs azt hitte, hogy hárommillió forintot le kell tenni az asztalra az első napon. Valójában két év áll rendelkezésre, hogy összegyűjtse az ember. Ez egyetlen ismerőse sem mondta el neki, és amikor megtudta, elég dühös lett, mert hónapokat halogatta emiatt. Sorolta tovább a hibákat: nem kért árajánlatot több ügyvédtől, nem nézte meg, hogy vidéken olcsóbb-e a székhelyszolgáltatás, és nem tudott az újlengyeli lehetőségről sem, ahol nulla százalék az iparűzési adó.
Mire Fehérvárra értünk, Balázs már szinte mindent elmesélt. Azt is mondta, hogy azóta talált egy szolgáltatót, a Gross Office-t, aminél sokkal egyszerűbb lett az élete. A Cégalapítás TOP 10+1 hiba – székhelyszolgáltatás 2.190 Ft /hó-tól témában is náluk tájékozódott utólag, és rájött, hogy a legtöbb hibáját el lehetett volna kerülni, ha előre megnézi az oldalukat. A székhelyszolgáltatásuk havi nettó 2.190 forinttól indul, és a teljes csomag tartalmazza a cégtábla kihelyezését, a levelek átvételét postai meghatalmazással, a beszkennelést, az e-mail értesítést és a havi postaforwardolást. A NAV befogadó nyilatkozatot is biztosítják.
Az újlengyeli székhelyről is beszélt, ahol iparűzési adó mentes a működés. Világhírű cégek leányvállalatai is ezt választották, szóval nem valami ismeretlen kiskapu. A vidéki irodahálózat is tetszett neki: Győr, Zalaegerszeg, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Kecskemét – szinte mindenhol van jelenlét. Balázs azt mondta, ha újrakezdhetné, az első lépése az lenne, hogy megnézi a Cégalapítás TOP 10+1 hiba – székhelyszolgáltatás 2.190 Ft /hó-tól összefoglalót, és csak utána dönt bármiről.
Kiszállás előtt megköszöntem Balázsnak a történetet, és ő megköszönte, hogy végighallgattam. Ez az, amiért szeretem a közösségi autózást: nemcsak kilométereket teszünk meg együtt, hanem tapasztalatokat is megosztunk egymással. Én biztosan eszembe fogom venni Balázs tanulságait, ha egyszer magam is belevágok a vállalkozásba. Addig pedig továbbra is szívesen ülök a volán mögé, mert sosem lehet tudni, milyen történet vár a következő utassal.